fbpx

Arra, hogy mikortól van házasságkötés, pontosan senki sem tudja a választ. Egyértelműbben lehet válaszolni, hogy mióta van írásos nyoma. Egy biztos, az egyházi házasságkötés sokkal régebbi aktus, mint a polgári házasságkötés.

Megfelelő írásos nyom az anyakönyvezés vizsgálata. A római katolikus egyház vonatkozásában 1625-ben Pázmány Péter tette országosan kötelezővé az anyakönyvezést, így a házasságkötéseknek ettől az évtől kezdődően van hazánkban egyértelmű nyoma.

Vajon mikortól van polgári házasságkötés?  

Magyarországon az első polgári házasság 125 éve történt Budapesten a mai Liszt Ferenc téren, ami akkor a II. számú Gyár utcai anyakönyvi hivatal volt. Ahhoz, hogy az első polgári házasságkötés megvalósuljon jogi alap kellett. Ezt az alapot az 1894. évi XXXI. törvénycikk teremtette meg, amelyet 1895. október 1-jén hirdettek ki.

Ezen a napon, vagyis 1895. október 1. napján történt az első polgári házasságkötés Budapesten. Az utolsó, kizárólag egyházi házasságkötés szeptember 30-án volt Esztergomban.

Kik voltak az elsők és az utolsók?első házasságkötés

Az elsőkre mindig odafigyelnek és megjegyzik őket, na meg az utolsókat is. Nem volt ez másként a házasságkötéseknél sem. Az elsőkről a korabeli újságok így cikkeztek:

„A közönség lelkesen megéljenezte az anyakönyvvezetőt, a ki az asztal mellé állt, maga elé tétette a vaskos anyakönyvet s elmondván, hogy miután a kihirdetés megtörtént és házassági akadály nem forog fönn, összeadja a házasulókat, ha a megjelent tanuk előtt, valamint előtte kijelentik ebbeli szándékukat. Előbb a vőlegényt Krishaber Károly 31 éves gyárigazgatót, azután Mezei Anna 24 éves menyasszonyt, Mezei Mór orsz. képviselő leányát kérdezte meg. Mindkettő igennel felelt, mire az anyakönyvvezető a törvény értelmében házastársaknak jelentette ki őket.” … „Az egész házasságkötés rövid tíz perczig tartott. A közönség érdeklődéssel hallgatta az eskető tisztviselőt s minden fontosabb kijelentését éljenzéssel fogadta.” – olvashatjuk az 1895-ben megjelent Vasárnapi Ujság 40. számában

Az első polgári házasság anyakönyvvezetője Mátray József volt, akiről így számolt be ugyanezen cikkében a fenti újság:

„… megjelent az anyakönyvvezető, Mátray József, a kinek köpczös termetén csak úgy feszült a fekete, habos selyem magyar ruha, ragyogott az aranyhímzésű magyar czímer és vállszalag. Baljában sastollas kucsmát, jobbjában iratcsomót tartott.”

Az utolsókról, akik kizárólag egyházi házasságot kötöttek pedig ezt olvashatjuk az Esztergom és Vidéke 1895. évi 79. számának 3. oldalán:

utolsó egyházi házasságkötés

Esztergom és Vidéke újság

„Vaszary Béla húszárfőhadnagy esküdütt hétfőn örök hűséget a bazilikában Haczky Annának, a zalaegerszegi Haczky Kálmán földbirtokos leányának. Az esketési szertartást Vaszary Kolozs herczegprímás vezette fényes assistencziával. Nyoszoló leányok voltak Vaszary Ilonka és Szily Aranka, vőfélyek: Szily Ferencz és Vaszary Dezső. A diszes esküvőt a melyen városunk és Zalamegye előkelőségei nagy számmal vettek részt, a herczegprímás palotájában fényes nászebéd követte.”

A vőlegény nagybátyja volt az eskető, ezért a névazonosság.

Az első polgári házasságkötés szertartása mára már kissé megváltozott, kibővült, finomodott, az anyakönyv eltűnt, mert elektronikus lett. Az egyházi házasságkötés megmaradt, viszont a polgári házasságkötés a jogérvényes.

Így lett vége és kezdődött el 125 évvel ez előtt a házasságkötés.

A cikket Nagy G. Csaba esküvőszakmai szakértő írta

Pin It on Pinterest