A Valentin nap megosztó ünnep. Sokszor hallani, hogy “ez egy a kereskedők által kitalált ünnep. A Karácsony után a legközelebbi ünnep a húsvét és ez nagyon hosszú idő, a kereskedelemnek forgalmat kellene generálni, ezért Amerikában ezt az ünnepet kreálták, hogy forgalom legyen az üzletekben, majd szépen átvették a többi nemzetek kereskedői is.”- na de mi az igazság?Utánajártunk és könyvtári kutatást is végeztünk, hogy kiderítsük mi az igazság ezzel a Bálint-Valentin nappal.

A 3. században élt Terni püspöke, akit Bálintnak hívtak. Ez a püspök vitába keveredett II. Claudius császárral. A vita oka, hogy Claudius megtiltotta a házasságkötést, mert szerinte a nőtlen férfiak jobb katonák, azonban Bálint püspök a császári paranccsal ellentétben keresztény szertartás keretein belül összeadta a szerelmeseket. Sőt ajándékot is adott az új párnak. Ne gondolj nagy ajándékra. A kertjében levő virágokból készített csokrot, ezt volt az ajándék.

valentin napi szerelmi csokor

valentin napi szerelmi csokor

Mikor Claudius megtudta, mit művel Bálint püspök, katonai őrizetbe vetette. A katonának volt egy vak lánya. Bálint imádkozott, hogy a lány visszanyerje látását. Az ima beteljesült, s a katona a teljes családjával megkeresztelkedett, így kereszténnyé lett. Claudius haragra gerjedt és elrendelte Bálint kivégzését. Bálint a 269. év február 14-i kivégzése előtt levelet írt a katona lányának, amit úgy fejezett be, a te Valentinod.

Párszáz évvel később 496 környékén I. Gelasius pápa elrendelte, hogy február 14-én Szent Bálint ünnepe legyen.

Ezzel a történettel máris cáfoltuk, hogy új lenne ez a Valentinozás.

Nézzünk kicsit tovább az időben. A középkorban szerelmi vonatkozású szokások (babonák) terjedtek. Ilyen például az, hogy Bálint napkor választanak párt a madarak. Debrecenben a verebekről mondták ezt, Hangonyban (Ózd melletti település) a vadgalambokról. Nem csak hazánkban, hanem Angliában, Franciaországban is élt ez a babona. Apropó Anglia! Angliában úgy tartották, hogy az, aki Bálint napkor kimegy az utcára, annak az lesz a párja, akit először meglát. Erről Shakespeare is ír a Hamletben (Ophelia éneke).

Egyre inkább cáfolni látom, hogy újkeletű lenne ez a Valentinozás 🙂

Oké, mi van az ajándékokkal?

A hazai népi kultúrában fellelhetünk Bálint napi ajándékokat, amit a legények készítettek a lányoknak. Ezek gazdagon díszített használati tárgyak voltak. A lányok is kedveskedtek ajándékkal általában zsebkendőt, kalapdíszt adtak a fiúknak.

Mégis valami miatt nem érezzük igazán magyarnak ezt az ünnepet, vajon miért?

Az eddigiek alapján látható, hogy egyházi gyökerű ünnepről van szó. Az ünnepet két körülmény is elnyomta az egyik a vasfüggöny leereszkedése, valamint az, hogy a katolikus egyház a hivatalos ünnepek közül eltávolította Szent Bálint ünnepét 1969-ben. Ebből következett az, hogy ismét „be kellett jönnie” ennek az ünnepnek.

Úgy véljük most ereszt a Valentin nap ismét gyökereket és talán egyszer majd azt mondják, hogy magyar ünnep ez kéremszépen. 😀

Lehet úgy lesz, mint a vőfély mesterséggel, amit tipikusan magyarnak tartunk, azonban az eredete német nyelvterületről származtatható. Ugyanis a mesterséget tanuló külföldi inaskodásból hazatérő férfiak „hurcolták” be az országba a vőfélységet. Ezért találunk az első vőfélykönyvekben szép számmal német szavakat, kifejezéseket.

Érdekes volt az írás? Oszd meg {és uralkodj:-)}

Pin It on Pinterest